Szelephajtási mód kiválasztása, a szelepszivárgás megoldásának megismeréséhez

Szelephajtási mód kiválasztása, a szelepszivárgás megoldásának megismerése A szelephajtási mód kiválasztása a következőkön alapul: 1) szelep típusa, specifikációja és szerkezete. 2) a szelep nyitási és zárási nyomatéka (csővezeték nyomása, a szelep viszonylag nagy nyomáskülönbsége), tolóerő. 3) Hasonlítsa össze a magas környezeti hőmérsékletet a folyadék hőmérsékletével. 4) A használat módja és gyakorisága. 5) Nyitási és zárási sebesség és idő. 6) A szár átmérője, a csavar nyomatéka, a forgásirány. 7) Csatlakozási mód. 8) Áramforrás paraméterei: elektromos tápfeszültség, fázisszám, frekvencia; Pneumatikus levegőforrás nyomása; Hidraulikus középnyomás. 9) Különleges szempont: alacsony hőmérséklet, korrózióálló, robbanásbiztos, vízálló, tűzmegelőzés, sugárvédelem stb. Az összes szelepműködtető eszköz közül az elektromos és filmes pneumatikus eszközöket használják a legszélesebb körben. Az elektromos eszközöket főként zártkörű szelepekben használják; A vékonyrétegű pneumatikus eszközt főként a vezérlőszelepben használják. Az elektromágneses meghajtást főként kis átmérőjű szelepekhez használják. A beágyazott harmonikahajtást főként tárcsás löketszelepekben és korrozív és mérgező közegekben használják. De felhasználási körét gyakran korlátozza a segédpilóta-eszköz, amely a fő sebességváltót vezérli. A szelep működtetésének speciális követelménye a nyomaték vagy az axiális erő korlátozásának lehetősége. A szelep elektromos berendezés nyomatékkorlátozó csatlakozókat használ. A hidraulikus és pneumatikus hajtóművekben a relatív erő a membrán vagy a dugattyú effektív területétől és a hajtóközeg nyomásától függ. Rugó is használható az alkalmazott erő korlátozására. Megoldások a szelep szivárgására A szelep szivárgása a készülék egyik fő szivárgási forrásává vált, ezért nagyon fontos a szelep szivárgásmegelőző képességének javítása, a szelep szivárgásának megakadályozása, el kell sajátítani a szeleptömítő alkatrészek alapvető ismereteit a közegek elkerülése érdekében szivárgás ------ szeleptömítés, ez a legfontosabb. A tömítés célja a szivárgás megakadályozása, így a szeleptömítés elve az is, hogy megakadályozza a szivárgáskutatást. A szivárgást két fő tényező okozza, az egyik a tömítési teljesítményt leginkább befolyásoló tényező, azaz hézag van a tömítőpár között, a másik pedig nyomáskülönbség a tömítőpár két oldala között. A szeleptömítés elve a folyadéktömítésből, a gáztömítésből, a szivárgási csatorna tömítéséből és a szeleptömítés párból, valamint további négy elemből áll. 1. A folyadék tömítettsége A folyadék tömítettségét a viszkozitása és a felületi feszültsége határozza meg. Ha a szelep szivárgó kapillárisa meg van töltve gázzal, a felületi feszültség taszíthatja vagy folyadékot vonhat be a kapillárisba. És ez képezi az érintőszöget. Ha az érintőszög kisebb, mint 90°, a folyadékot a kapilláriscsőbe fecskendezik, és szivárgás lép fel. A szivárgás oka a közeg eltérő tulajdonságaiban rejlik. Kísérletezzen különböző médiákkal, azonos feltételek mellett, eltérő eredményeket kapjon. Használhat vizet, levegőt, kerozint stb. Ha az érintőszög nagyobb, mint 90°, szivárgás is előfordul. A fémfelületen lévő olaj- vagy viaszfilmmel való kapcsolat miatt. Miután ezek a felületi filmek feloldódnak, a fémfelület jellemzői megváltoznak, és az előzőleg taszított folyadék átnedvesíti a felületet és szivárog. A fenti helyzetre tekintettel a Poisson-képlet szerint a szivárgás megakadályozása vagy a szivárgás csökkentése a kapilláris átmérő és a közepes viszkozitás csökkentése feltétele mellett valósítható meg. 2. Gáztömörség A Poisson-képlet szerint a gáztömörség a gázmolekulákkal és a gáz viszkozitásával függ össze. A szivárgás fordítottan arányos a kapilláris hosszával és a gáz viszkozitásával, valamint arányos a kapilláris átmérőjével és a hajtóerővel. Ha a kapilláris átmérője és a gázmolekulák átlagos szabadsági foka megegyezik, a gázmolekulák szabad hőmozgással áramlanak a kapillárisba. Ezért, amikor a szelep tömítési tesztjét végezzük, a közegnek víznek kell lennie a tömítés szerepéhez, levegővel vagy gázzal nem lehet tömítő szerepet játszani. Ha plasztikus deformációval csökkentjük is a gázmolekula alatti kapilláris átmérőt, a gáz áramlását akkor sem lehet megállítani. Ennek az az oka, hogy a gáz még mindig át tud diffundálni a fémfalakon. Tehát a gáztesztnél szigorúbbnak kell lennünk, mint a folyadéktesztnél. 3. Szivárgási csatorna tömítési elve A szeleptömítés két részből áll, az érdességből, amely a hullámforma felületén szétterülő egyenetlenségek érdességéből és a csúcsok közötti távolság hullámosságából tevődik össze. Abban a feltételben, hogy hazánkban a legtöbb fémanyag rugalmassági ereje alacsony, magasabb követelményeket kell emelnünk a fémanyagok nyomóereje tekintetében, vagyis az anyag nyomóereje meghaladja a rugalmasságát, ha el akarjuk érni a tömített állapot. Ezért a szelep kialakításában a tömítőpárt bizonyos keménységkülönbséggel kombinálják, hogy megfeleljenek. 4. Szeleptömítés pár A szeleptömítés pár a szelepüléknek és az elzárónak az a része, amely bezárul, ha érintkeznek egymással. A fém tömítőfelület hajlamos a szorítóközeg, a közeg korróziója, a kopórészecskék, a kavitáció és az erózió okozta sérülésekre a használat során. Például kopó részecskék, ha a kopó részecskék, mint a felületi érdesség kicsi, a tömítőfelület befutásakor a felületi pontosság javul, és nem lesz rossz. Éppen ellenkezőleg, rontja a felület pontosságát. Ezért a kopó részecskék kiválasztásánál átfogóan figyelembe kell venni a tömítőfelület anyagát, működési állapotát, kenőképességét és korrózióját. Kopórészecskékként a tömítések kiválasztásakor átfogóan figyelembe kell venni a teljesítményüket befolyásoló különféle tényezőket, hogy a szivárgásgátló funkciót betöltsék. Ezért olyan anyagokat kell választani, amelyek ellenállnak a korróziónak, kopásnak és eróziónak. Ellenkező esetben bármelyik követelmény hiánya csökkenti a tömítési teljesítményt**. A szeleptömítést számos tényező befolyásolja, elsősorban a következők: 1. Tömítési tartozék szerkezete A hőmérséklet vagy a tömítőerő változása hatására a tömítőpár szerkezete megváltozik. És ez a változás befolyásolja és megváltoztatja az erő közötti tömítőpárt, így a szeleptömítés teljesítménye csökken. Ezért a tömítések kiválasztásakor rugalmas alakváltozású tömítéseket kell választanunk. Ugyanakkor ügyeljen a tömítőfelület szélességére. Ennek az az oka, hogy a tömítőpár érintkezési felülete nem teljesen egyenletes. A tömítőfelület szélességének növekedésével a tömítéshez szükséges erő növelése szükséges. 2. A tömítőfelület fajlagos nyomása A tömítőfelület fajlagos nyomása befolyásolja a tömítési teljesítményt és a szelep élettartamát. Ezért a tömítőfelület nyomása is nagyon fontos tényező. Ugyanezen körülmények között a túl nagy fajlagos nyomás a szelep károsodását, a túl alacsony fajlagos nyomás viszont a szelep szivárgását okozza. Ezért teljes mértékben figyelembe kell vennünk a fajlagos nyomást a megfelelő kialakításánál. 3. A közeg fizikai tulajdonságai A közeg fizikai tulajdonságai a szeleptömítés teljesítményét is befolyásolják. Ezek a fizikai tulajdonságok közé tartozik a hőmérséklet, a viszkozitás és a felületi hidrofilitás. A hőmérsékletváltozás nemcsak a tömítőpár ellazulását és az alkatrészek méretét befolyásolja, hanem elválaszthatatlan kapcsolatban áll a gáz viszkozitásával is. A gáz viszkozitása a hőmérséklet emelkedésével vagy csökkenésével nő vagy csökken. Ezért annak érdekében, hogy csökkentsük a hőmérséklet hatását a szelep tömítési teljesítményére, a tömítőpárt rugalmas ülékké és más hőkompenzációval rendelkező szelepekké kell kialakítani. 4. A tömítőpár minősége A tömítés minősége elsősorban az anyagok kiválasztására, az illesztésre, a gyártási pontosságra vonatkozik az ellenőrzésen. Például a tárcsa jól illeszkedik az ülés tömítő felületéhez a tömörség javítása érdekében. A több gyűrűs hullámosítás jellemzője, hogy a labirintusos tömítési teljesítménye jó.