A tolózárak átfogó magyarázata és definíciós ismerete

1. A tolózár meghatározása Ez egyfajta szelep, amelyet széles körben használnak a csővezetékekben. Főleg a médium összekapcsolását és elvágását tölti be. Közeg áramlási sebességének szabályozására nem alkalmas, de a szár emelkedésének és süllyedésének függvényében képes megítélni az áramlási sebességet (pl. tűzoltó rugalmas ülékes tolózár nyitási és zárási skálával). Más szelepekhez képest a tolózárak széleskörű alkalmazási körrel rendelkeznek nyomás, hőmérséklet, kaliber és egyéb követelmények tekintetében. 2. A tolózár szerkezete A tolózárak belső szerkezetük szerint ék típusú, egykapu típusú, rugalmas kapu típusú, kettős kapu típusú és párhuzamos kaputípusokra oszthatók. A szártámasz különbsége szerint nyitott szárú tolózárra és sötét szárú tolózárra osztható. 3. Szeleptest és futómű A tolózártest szerkezete határozza meg a szelepház és a csővezeték, a szelepház és a szelepfedél közötti kapcsolatot. A gyártási módszereket tekintve van öntés, kovácsolás, kovácsolás, öntés és hegesztés, valamint csőlemez hegesztés. A kovácsolt szeleptest nagy kaliberűvé, míg az öntőszeleptest fokozatosan kis kaliberűvé fejlődött. Bármilyen típusú tolózártest kovácsolható vagy önthető, a felhasználó igényeitől és a gyártó tulajdonában lévő gyártási eszközöktől függően. A tolózártest áramlási útvonala két típusra osztható: teljes átmérőjű és csökkentett átmérőjű típusra. Az áramlási járat névleges átmérője alapvetően megegyezik a szelep névleges átmérőjével, a szelep névleges átmérőjénél kisebb átmérőt pedig csökkentett átmérőjű típusnak nevezzük. Kétféle zsugorodási forma létezik: egyenletes zsugorodás és egyenletes zsugorodás. A kúpos csatorna nem egyenletes átmérőcsökkentést jelent. Az ilyen típusú szelepek bemeneti végének nyílása alapvetően megegyezik a névleges átmérővel, majd fokozatosan a minimumra csökken az ülésnél. A zsugorcső használatának előnyei (akár a kúpos cső nem egyenletes zsugorodása, akár egyenletes zsugorodása) az azonos méretű szelepek, amelyek csökkenthetik a kapu méretét, a nyitó és záró erőt és nyomatékot. Hátránya, hogy megnő az áramlási ellenállás, nő a nyomásesés és az energiafogyasztás, így a zsugorodási lyuk nem lehet túl nagy. Kúpos csőátmérő csökkentésére az ülés belső átmérőjének a névleges átmérőhöz viszonyított aránya általában 0,8-0,95. A 250 mm-nél kisebb névleges átmérőjű reduktorszelepek ülésének belső átmérője általában egy fokozattal kisebb a névleges átmérőnél; A 300 mm-es vagy annál nagyobb névleges átmérőjű reduktorszelepek ülésének belső átmérője általában két fokozattal kisebb a névleges átmérőnél. 4. A tolózárak mozgása A tolózár zárásakor a tömítőfelület csak a középnyomással tömíthető, vagyis csak a középnyomással, hogy a kapu tömítőfelületét a másik oldalon lévő ülékhez nyomja biztosítsa a tömítő felületet, amely öntömítő. A legtöbb tolózár tömítésre kényszerül, vagyis a szelep zárásakor a kaput külső erővel az üléshez kell kényszeríteni, hogy biztosítva legyen a tömítőfelület. Mozgás üzemmód: A tolózár tolózára egyenes vonalban mozog a szárral, más néven nyitott rúd tolózár. Általában trapézmenetek vannak az emelőrúdon. A szelep tetején lévő anyán és a szeleptesten lévő vezetőhornyon keresztül a forgó mozgás lineáris mozgássá változik, vagyis az üzemi nyomaték az üzemi tolóerővé változik. A szelep nyitásakor, amikor a kapu emelési magassága a szelep átmérőjének 1:1-szerese, az áramlási járat teljesen nyitva van, de futás közben ez a helyzet nem figyelhető meg. A gyakorlatban a szelepszár csúcsát használjuk előjelként, azaz a szelepszár nem mozgó helyzetét a teljesen nyitott helyzetként. A hőmérsékletváltozás reteszelési jelenségének figyelembevétele érdekében a szelepet általában a csúcshelyzetbe nyitják, és 1/2-1 fordulattal megfordítják, mint a teljesen nyitott szelep helyzetét. Ezért a szelep teljesen nyitott helyzetét a kapu helyzete (azaz löket) határozza meg. Néhány tolózár-szár anya a kapulapon van rögzítve. A kézikerék forgása forgatja a szárat, ami felemeli a kapulemezt. Ezt a fajta szelepet forgószárú tolózárnak vagy sötét szárú tolózárnak nevezik. 5. A tolózárak teljesítménybeli előnyei 1. A szelep folyadékellenállása kicsi, mivel a tolózár teste egyenes, a közeg áramlása nem változtat irányt, így az áramlási ellenállás kisebb, mint más szelepeknél; 2. A tömítési teljesítmény jobb, mint a gömbszelep, a nyitás és zárás pedig munkatakarékosabb, mint a gömbszelepnél. 3. Széleskörű felhasználási terület, gőz, olaj és egyéb közegek mellett, de szemcsés szilárd anyagokat és nagy viszkozitást tartalmazó közegekhez is alkalmas, légtelenítő szelepként és alacsony vákuumú rendszer szelepeként is használható; 4. A tolózár kettős áramlási irányú szelep, amelyet nem korlátoz a közeg áramlási iránya. Ezért a tolózár olyan csővezetékekhez alkalmas, ahol a közeg megváltoztathatja az áramlási irányt, és könnyen felszerelhető. 6. A tolózár teljesítményének hiányosságai 1. Nagy tervezési méret és hosszú indítási és zárási idő. Nyitáskor a szeleptányért a szelepkamra felső részébe kell emelni, záráskor pedig az összes szeleplapot a szelepülékbe kell ejteni, így a szeleplap nyitó- és zárólökete nagy. és hosszú az idő. 2. A szeleplemez két tömítőfelülete és a szelepülék közötti súrlódás miatt a nyitási és zárási folyamatban a tömítőfelület könnyen megkarcolható, ami hatással van a tömítési teljesítményre és az élettartamra, és nem könnyű karbantartani. 7. Különböző szerkezetű tolózárak teljesítmény-összehasonlítása 1. Ék típusú egyszárnyú tolózár A. A szerkezet egyszerűbb, mint a rugalmas tolózár. B. Magasabb hőmérsékleten a tömítési teljesítmény nem olyan jó, mint a rugalmas tolózároké vagy a kettős tolózároké. C. Alkalmas magas hőmérsékletű közeghez, amely könnyen kokszolható. 2. Rugalmas tolózár A. Ez az ék típusú egyajtós szelep speciális formája. Az ékes tolózárral összehasonlítva a tömítési teljesítmény jobb magas hőmérsékleten, és a kaput nem könnyű beszorítani melegítés után. B. Alkalmas gőzhöz, magas hőmérsékletű olajtermékekhez, olaj- és gázközegekhez, valamint gyakori váltáshoz. C. Nem alkalmas könnyen kokszolható közeghez. 3. Kettős tolózárak A. A tömítési teljesítmény jobb, mint az ékes tolózár. Ha a tömítőfelület dőlésszöge és az ülés illeszkedése nem túl pontos, akkor is jó tömítési teljesítményt nyújt. B. A kapu tömítőfelületének elhasználódása után a gömbfelület felső részének alján lévő fémpárna kicserélhető, és a tömítőfelület felhordása és csiszolása nélkül használható. C. Alkalmas gőzhöz, magas hőmérsékletű olajtermékekhez, olaj- és gázközegekhez, valamint gyakran cserélhető alkatrészekhez. D. Nem alkalmas könnyű kokszoló közeghez. 4. Párhuzamos tolózárak A. A tömítési teljesítmény rosszabb, mint más tolózárak. B. Alkalmas alacsonyabb hőmérsékletű és nyomású közeghez. C. A kapu és az ülés tömítőfelületének feldolgozása és karbantartása egyszerűbb, mint más típusú tolózárak. 8. Figyelmeztetések a tolózár beszereléséhez 1. Beszerelés előtt ellenőrizze a szelepkamrát és a tömítőfelületet. A szennyeződés vagy homok nem tapadhat meg. 2. Az egyes csatlakozórészek csavarjait egyenletesen kell meghúzni. 3. A töltőanyag helyzetének ellenőrzése tömörítést igényel, nem csak a töltőanyag tömítettsége, hanem a kapu rugalmas nyitása érdekében is. 4. A kovácsolt acél tolózárak felszerelése előtt a felhasználóknak ellenőrizniük kell a szelep típusát, a csatlakozás méretét és a közeg áramlási irányát, hogy biztosítsák a szelep követelményeinek való megfelelést. 5. A kovácsolt acél tolózárak beszerelésekor a felhasználóknak biztosítaniuk kell a szükséges helyet a szelepmozgatáshoz. 6. A meghajtó berendezés bekötését a kapcsolási rajz szerint kell elvégezni. 7. A kovácsolt acél tolózárakat rendszeresen karban kell tartani. Véletlenszerű ütközés és extrudálás nem befolyásolhatja a tömítést.